Ma bátor voltam! - még manócska aludt gondoltam végre megnézem, hogy fest életem első önállóan készített lekvárja. Az almaszezon végét érezve, gondoltam megpróbálok átmenteni belőlük egy kicsit. A lekvár tűnt a legegyszerűbb megoldásnak.
Nem készítettem még egyedül lekvár, pláne nem almából :) Szóval kicsit félve vágtam bele az elkészítésbe... Most, hogy vettem a bátorságot, hogy megkukkantsam mi van az üvegekben, azt kell, hogy mondjam egyelőre jól néz ki :) Az íze sem rossz, úgyhogy remélem jól sikerült a tartósítás és még később is az lesz.
Hozzávalók:
- alma
- 20 dkg cukor / 1 kg almapép
- egy kevés szalicil
Az almákat megmosom, meghámozom, a közepét kivágom, felkockázom. Felöntöm annyi vízzel, ami épp ellepi és puhára főzöm. A vizet leöntöm róla, és még melegen jól összeturmixolom az egészet. A pépet lemérem és kg-onként 20 dkg cukrot adok hozzá (ha kevesebb almapéped van, akkor arányosan kevesebb cukrot adj hozzá). Visszateszem a tűzre, és folytonos kevergetés mellett kb. 10-15 percig főzöm. Még forrón, jól átmosott üvegekbe töltöm, a tetejére pici szalicilt szórok és mehet a száraz dunsztba.
A tartósítás kérdése egy nehéz téma. Kezdőként én még a szalicilt használtam. Vannak, akik az alábbi megoldásokra esküsznek (mindenki másra persze):
- önmagában a száraz dunszt is elegendő
- még melegen lefelé fordítjuk az üveget, hogy ki tudja nyomni magából a levegőt, majd visszafordítva mehet a száraz dunsztba
- ha megtöltöttük az üveget, tegyünk rá egy réteg fóliát, arra szórjuk a szalicilt, majd még egy réteg fólia, amit befőttes gumival rögzítsünk az üvegre, és jöhet a fedő